A szarvasmarhák és ezen belül a tejelő tehenek kondíciója utal a bőralatti zsírok,vagy az energia tartalékokmennyiségére. Wildman és munkatársai kidolgoztak egy 5 pontos( 1 -től - 5-ig ) pontozási ( KP ) rendszert
a bőr alatti kötőszövet zsírtartalmának mérésére.
A legtöbb, tejelő tehenek kondíciójára vonatkozó kondíció pontozási rendszer 5 pontos
skálára épül, negyed pontos eltérésekkel. A kondíció pontozás a telepi irányítás kezében egy
hasznos és hatékony eszköz a maximális tejtermelés eléréséhez illetve a zavartalan
reprodukció működéséhez, míg az anyagforgalmi és egyéb, elléssel, elléskörüli idővel
összefüggésben lévő betegségek számának csökkentésében.
Az ellés körüli túlkondició ( KP > 4,0 ) gyakran megnyílvánul az alacsonyabb takarmány
felvételtben, és emelkedik az elléskörüli problémák száma. Az elléskörüli rossz kondíció
( KP < 3,0 ) gyakran eredményez alacsonyabb csúcsú laktációs görbét és az egy
laktációban megtermelt tej mennyisége is csökken. A teheneknek nem szabad a korai laktáció
alatt 1,0 kondíció pontnál többet veszítenie. A korai laktációban történt jelentős testtömeg
csökkenés a rossz szaporodás biológiai mutatókban is megnyilvánulhat.
A Pennsylvania egyetemen dolgozó Dr. James Ferguson és munkatársai kidolgozták a tejelő
tehenek kondíció pontozásának menetét. Ez a rendszer egy ábrasoron alapszik, amely a
bíráló tekintetét különböző anatómiai képleteken keresztül vezeti a medencei és a horpasz-
keresztcsonti tájékon át. Az ábrasor rendszeres használata segít, hogy következetesen és
többször megismételhetően alkalmazhassuk a kondíció pontozási renszert. Ez a rendszer
pontosságát tekintve elsősorban a 2,5 - 4,0 pontszám közötti tartományba tartozó állatok
meghatározásában segít, ahova az állatok többsége tartozik. Ez a középső tartomány a
legkritikusabb az állomány menedzselés és az erre vonatkozó döntések szempontjából is.
Pontszámok a felső vagy alsó régiókban lényeges, durva hibákra utalnak. Ezeknek az extrém
eseteknek a pontos meghatározása kevésbé jelentős.
Míg a tehenek többsége összhangban van a leírt jellegzetességekkel, addig néhány tehénre
biztosan nem illeszthetőek ezek pontosan. A végső KP kialakítása bizonyára igényel még pontosítást
a kondíció pontozás alapjául szolgáló testrészek pontos megfigyelése után. Az is megfigyelhető, hogy
a negyed pont eltérésenalapuló skála használatával jelentős számú tehén pontszáma esne a két pont közé
(úgy mint 2.75 és 3.0 közé). Ilyen körülmények mellett a pontozónak el kell tudni dönteni, meg kell tudniítélnie,hogy melyik a közelebbi pontszám. Negyed pont különbség a legtöbb viszonylatban nem szignifikáns
eltérés. Az első lépés a pontozásban, hogy meghatározzuk a csípő szöglet, tompor, ülőgumó vonal
szögletes ( V ), vagy lekerekedett ( U ) alakú. A kondíció pontozásnak ez a legnehezebb része, főleg ha a 3.0
és a 3.25 közötti kondícióban van az állat. Ha bizonytalan a V vagy U kérdése haladjunk tovább a
pontozásban. Tekintsük meg az állatot hátulról. Figyeljük meg a csípő szöglet és az ülőgumó tájékának
telitettségét, valamint a faroktő és a keresztcsonti szalagok kiemelkedettségét. Ezek figyelembevételével a
bíráló már rendszerint meg tudja határozni a pontos kondíciót. Amikor a KP meghatározásra került a
pontozónak folytatni kell a műveletet, hogy megerősítse a végső pontszámot.

Irodalom: Wildman, EE, GM Jones, PE Wagner, RL Boman, HF Trout and TN Lesch 1982 A dairy cow body condition scoring system and its
relationship to selected production variables in high production holstein dairy cattle J.Dairy Sci.65:495
Ferguson JD, Galligan DT and Thomsen N. 1994 Principal descriptors of body condition score in Holstein cows J.Dairy Sci. 77:2695-2703.